Egyik alkalommal, amikor egy egyetemen kívüli ebédelésről jöttünk vissza, Susumu mondta, hogy benézhetünk az egyetem egy régebbi épületébe, ahol még nem jártunk. Kiderült, hogy éppen külföldi cserediákoknak van egy rendezvény, ahol tradicionális japán öltözetet vehetnek fel a vállalkozó kedvűek. Azonnal kérdezték Diát, hogy szeretne-e, de a női ruháknál elég nagy sor volt. A férfiöltözetre viszont nem kellett várni, mert nem volt önkéntes, így kihasználtam az alkalmat. Az öltözet több, különböző színű rétegből állt és két hölgy segített felvenni, pontosabban adta rám őket. Fényképezőgép sajnos nem volt nálunk, hiszen csak egy ebédelést terveztünk, de szerencsére Jammy telefonjával sikerült megörökíteni az öltöztetést.