Első házassági évfordulónk hétvégéjét Nara-ban töltöttük, ami egy fontos turistacélpont. Mivel korábban Japán fővárosa volt, ennek megfelelően rengeteg látnivalót nyújt.
1. nap
A látványosságok egy része egy nagy parkban összpontosul, ez a Nara Park. A parkban szabadon élnek szarvasok, amelyeket tradicionálisan az istenek hírnökeinek tartanak. Meglepő, hogy nem csak a parkban, hanem a vasútállomástól pár lépésnyire, a középületek körül is megjelennek. A turistáktól kaját kunyerálnak, készek (jól nevelt japán módjára) többször meghajolni érte. Ha kajaszagot éreznek és nem feltétlenül tudják, hogy honnan jön, akkor próbálkoznak rajtad ehetőt találni, pl. megkóstolják a kabátodat. Meg lehet simogatni őket, fényképezkedni velünk, sokszor nem is vesznek tudomást a nyaggatásról.
A szarvasokon kívül találkoztunk egy másik kéregetővel is, egy hollóval, amely direkt odajött a kerítéshez és különböző egyedi hangokkal (ugatás, sörösdoboz-pisszentés) produkálta magát.
A parkon belül számos látnivaló található, de magában a parkban is hangulatos sétálni, az őszi színei valóban káprázatosak voltak, jóval élénkebbek, mint otthon, sok a tűzpiros és napsárga lombú fa. A Narában töltött két nap során számos más helyen, több templom körül is gyönyörködhettünk a színekben.
A parkban több fontos templom található. A Todaiji az ország egyik leghíresebb temploma, Nara egyik jelképének számít. Néhány tíz évvel azután épült, miután Nara lett Japán fővárosa. Eredetileg ennek a templomnak volt alárendelve minden vidéki buddhista templom. Később annyira megnőtt a szerepe, hogy részben ez is okozta, hogy a fővárost megint költöztetni kellett, hogy csökkentsék a templom államügyekre gyakorolt befolyását.
A templom legnagyobb épülete a Daibutsuden, a jelenlegi a 17. század végéről való. Az eredetileg épített jóval nagyobb volt, az újjáépítéskor az eredetihez képest egy harmadával kisebb lett, de még így is sokáig a világ legnagyobb fából készült épülete volt. Benne egy hasonlóan gigantikus, 15 méteres Buddha szobor áll, ezen kívül több kisebb szobrot is láthatunk.
A hatalmas épület mögött egy domboldalon találjuk a cölöplábakon álló Nigatsudo-t. A templom és környezete a hozzá vezető lépcsővel a ködben az őszi színekkel különleges hangulatot árasztott.
A követlen közelben található a Sangatsudo (Hokkedo), amely a templomkomplexum legrégebbi épülete.
Nara leghíresebb sintó szentélye a Kasuga Taisha, amelyet még a főváros alapításakor, a város fő védőszellemének építettek. Ennek csak a külsőbb, ingyenesen látogatható részét jártuk be, a belső fizetős részbe nem mentünk. A környéken sétálva is láttunk egy-két sintó emléket. A szentélyhez tartozó erdei gyalogutat követve számos, állítólag háromezer kőlámpás van felállítva, amelyeket az ország többi ilyen szentélyét jelképezik.
A Nara Park közelében található Shin-Yakushiji templomot a gyógyító Buddhának szentelték, miután a császárné kérésére felépült, hogy a gyengélkedő császár egészségéért könyöröghessenek.
Innen egy kisebb sétával jutottunk el a Gangoji templomhoz. A templom az egyik legrégebbi japán buddhista templom, még a 6. században épült egy másik városban, majd a 8. század elején telepítették át Narába.
Innen visszaindultunk a Nara Park felé. A vasútállomástól nem messze álló Kofokuji a Fujiwara család, a 8. századi Japán legjelentősebb családjának temploma volt. A komplexumhoz tartozik az ország második legmagasabb fából készült pagodája.
Nara külvárosában foglaltunk egy AirBNB garzonlakást, nagyon kényelmes, vadi új szállás volt.
2. nap
A szállásunktól gyalog indultunk el, ami azért volt jó, mert így hosszabb ideig élvezhettük a falusias külvárosi részt; rizsföldek és kertek mellett sétáltunk.
Erre található Suinin császár, Japán 11. császárának hatalmas sírja. Szinte egy szigetnek tűnik, amit teljesen benőtt a növényzet, körülötte az árkot vízzel töltötték fel. Suinin az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban uralkodott. A történet szerint ehhez az időszakhoz kötődik a szumó eredete és az Ise nagyszentélyt is ekkor kezdték építeni.
Nem messze innen két buddhista templomkomplexum található egymás mellett. A Toshodaiji a 8. században alapította egy kínai buddhista pap, akit azért hívott a császár, hogy megerősítse a buddhista vallást Japánban. Ezért van, hogy templom neve azt jelenti, hogy "a Kínából meghívott ember temploma". Az épületek egyike eredetileg a narai császári palota részét képezte, majd ideszállították. A palota elpusztult, ebben a komplexumban álló épület az egyetlen, ami a költözésének köszönhetően eredetiben megmaradt. A komplexum hatalmas kertjében nagyon hangulatos sétákat lehet tenni. A templomhoz tartozik egy nagyobb kincstár is, gyönyörű szobrokkal.
A Yakushiji templomot szintén a gyógyító Buddhának szentelték. Ezt a 7. század végén építette a császár, hogy a felesége felgyógyuljon egy betegségből. Ez olyan jól sikerült, hogy az asszony felépült, majd miután a császár később meghalt, ő lett a császár, az ország történetében szereplő nyolc császárnő közül a harmadik.
A Horyuji templom az ország egyik legrégebbi temploma, 607-ben épült fel. Ekkor még a japán építők nem értettek olyan jól az ilyen típusú, hatalmas építkezésekhez, ezért állítólag koreai mesterembereket hívtak, akik segítették a munkájukat. A komplexum néhány épületét a világ legrégebbi, máig álló faépületei között tartják számon.
A Nara Parkban megnéztük a Nara Nemzeti Múzeumot, ami buddhista szobrászati technikákat és gyönyörű szobrokat mutat be. Éppen valamilyen ünnep volt Japánban, talán a kultúra napja, emiatt ingyen mentünk be a múzeumba. Sajnos belül nem lehetett fényképezni. A múzeum gyönyörű és színvonalas, nagyon élveztük.
Pózoltunk még egy kicsit egy barátkozó szarvassal, majd megnéztük kivilágítva is a Kofokuji látványos pagodáját.
Tervben volt, hogy megnézzük még a Heijo palotát (Heijo-kyo), de végül nem került a programba. Itt volt a császári palota, amikor Nara volt a főváros a 7. században. Az épületek elpusztultak és utána az évszázadok során rizsföldként használták a területet. Az 1990-es évek óta elkezdődtek az újjáépítések, néhány épület elkészült, valamit éppen építenek, egyes részek rekonstrukcióját tervezik.
Nara közelében is vacsoráztunk a kedvenc nepáli étteremláncunk éttermében. Mivel ez egy kis városban van, amit nem látogatnak turisták, igencsak különleges látványosságnak számítottunk. Ha tartanak összcéges megbeszélést, akkor biztos meséli az oszakai csapat, hogy volt náluk két furcsa, nagy étkű magyar, mire a másik csapat: "nemár, nálunk is" :D
A legtöbb turista egy napra megy Nara-ba és főleg a parkban tölti ezt az időt, de a parkon kívül is találhatók fontos templomegyüttesek, amelyek sokszor szebbek, mint amiket a legtöbben megnéznek. Jó, hogy két napot szántunk rá, így több dolgot láttunk, amelyek között világörökségi helyszínek is vannak.
Hazaérkezésünkkor vettünk észre, hogy jött egy új lakótársunk, aki szintén thai, de szimpatikusabbnak tűnik, mint a másik, akit elneveztünk t(h)aiparasztnak, mivel két hétbe telt, mire visszaköszönt.
