Budapestről körülbelül 24 órás a buszút a Peloponnészoszi félszigeten fekvő szép kis faluba, Toloba. Eredetileg halászfalu és kikötő volt, de egyre inkább átalakul üdülőfaluvá.

Kétszer voltunk itt, összesen 16 napot, mindkétszer október elején, ott ilyenkor is szuper még az idő, de nincs hőség, a tenger 24 fokos és nincs tömeg. Tolo nagyon hangulatos, két főutcás falu, egyik végén egy finomhomokos gyönyörű tengerparttal, másik végén a kikötővel. A többi, faluközponthoz közelebb lévő, aprókavicsos tengerpartot is érdemes kipróbálni. Sok taverna van, sok közülük úgy épült, hogy evés közben a teraszon ülve pont rálátni a tengerre, ez nagyon hangulatos.

Első látogatásunk alkalmával a Dimitra Apartmanházban laktunk egy, a hátsó kertre és a tetőre néző stúdióban. Rögtön felfedeztük, hogy a tető, amire a teraszunkról rálátunk, egy egész csapat utcamacska alvó és játszóhelye. Állandó lakosként a sarokban fészkelt egy anyamacska 4 kicsinyével, de általában rajtuk kívül ott tartózkodott még 6-7 felnőtt macska és a szomszéd házhoz tartozó nagy hosszúszőrű kandúr (elneveztük Nagyságos Úrnak) is velük bandázott. Mi élveztük a helyzetet, mert nagyon szeretjük a macskákat.

Tolo egyébként állatbarát település, néhány helyen van állatetető és itató, amiben mindig van szárazkaja és víz.

A Dimitra Apartman nagyon jó helyen van, rögtön az alsó (tengerhez közelebbi) főutcánál a posta melletti sarkon, közel a tengerparthoz. Az apartmanházzal szemben van egy nagyon jó kis cukrászda, ugyan nem olcsó (2-2,5 euró/sütemény), de fantasztikusan finom helyi tradícionális süteményeket lehet kapni.

Van néhány nagyobb élelmiszerbolt, pl. a Dimitra mellett is van egy, de nekünk a kikötő felőli Hellas Star vált be a legjobban, ott szép üvegben olívaolajat, olívabogyót, görög italokat, fűszereket, mézes-szirupos magvakat/gyümölcsöket stb. is lehet kapni, amik kitűnő ajándékok. Volt valahol a közelben egy jó pékség nagyon finom, nálunk nem megszokott ízvilágó péksüteményekkel, ahol a hazaútra is vásároltunk.

A tavernák közül a Bikaki haltavernát (akkor még csak görög betűkkel volt kiírva a neve) nagyon-nagyon ajánljuk mindenkinek, aki szereti a halat. Ezt a falu közepén lévő fakerítéses, fakapus éttermet egy nagyon aranyos család tartja fent. A 60 és 70 év közötti házaspár főz, fiatalabbik  lányuk a pincér, de sokszor megjelennek a kisunokák is, akik szeretik produkálni magukat és nagyon aranyosak, viccesek. Sosem étlapról választott dolgot ettünk, a tulajdonos bácsi hátrainvitált minket a konyhába, ahol jeges fiókokból magunk választhattuk ki, mit szeretnénk enni. Mikor először voltunk Toloban, éreztük, hogy vissza kell jönni még ide, mert nagyon jól éreztük magunkat és maradt még bőven látnivaló a környéken. Eszembe jutott, hogy valószínűleg, ha sok év múlva visszajövünk, már nem találkozhatunk a kedves idős házaspárral. Véletlenül viszont úgy alakult, hogy egy hirtelen ötlet kapcsán pont egy év múlva visszajöttünk… Két hét alatt számtalanszor ettünk itt, a második nyaralás alatt egy alkalom kivételével (azt is megbántuk) csak náluk ettünk mindig. Azóta is hiányzik a jó konyhájuk. Majdnem minden fajta halat kipróbáltunk, hol sütve, hol grillezve, valamint tintahalat. Jó nagy adag halat kértünk mindig, egy nagy tál sültkrumplival és salátával (vigyázat, nagyon nagy adag!, inkább két emberes). A főétel előtt mindig kaptunk egy-két féle előételt, utána pedig sütit vagy gyümölcsöt, ezekre sosem számoltak fel semmit. Nagyon-nagyon finom volt mindig minden és ráadásul jóval alacsonyabb áron jött ki itt egy ebéd vagy vacsora, mint a többi tavernában.

Második alkalommal a Demos apartmanban laktunk Tolo másik felén, a kikötőhöz közelebbi részen. Ez is jó szállás volt szép kilátással. Ehhez is tartozott két cica, amelyek ugyan úgy néztek ki. Az egyik szeretett minket, a másik mindig elszaladt.

A homokos strand felé sétálva egyik nap megnéztük, vannak-e még cicák az előző évi szállásunknál, a Dimitra Apartmannál. Természetesen voltak és nagy örömünkre az előző évi cicák közül többet is felismertünk, többek közt a Nagyságos Urat is viszontláttuk.

Tolo látnivalói

A Saint Kyriaki templom egy kis kék-fehér kápolna a hegyen. Mindkét utazás alkalmával felmentünk, nagyon meghitt, hangulatos hely és szép a kilátás a településre. A felsőbb, tengerparttal párhuzamos utcáról nyílik a felfelé vezető út a Marinero tavernától nem messze. Erre van kitáblázva a Panorama in Tolo apartman is, ha ezt látjuk,  jó irányban vagyunk. 

A Demos apartman mellett van a Szent Konstantin és Heléna ortodox templom. Egyszer onnan jövő éneklésre ébredtünk, de a templomot sajnos mindig zárva találtunk. 

Toloval szemben a tengerben van a pici Koronisi sziget, rajta található a Szent Apostolok kis kápolnája. Mi vizibiciklit béreltünk a parton, kb. 10-15 perc alatt értünk át, de távolabb van, mint amennyire elsőre tűnik… Van egy kis kikötőrész, ahol letehetjük a járművet és megnézhetjük a szigetet. Érdemes ide eljönni, nagyon jó a kilátás Tolora és a tengerre. A kápolna általában zárva van. 

A központtól kb. fél óra gyalogtávra található a szomszédon településen álló Assini vár, vagyis várrom, ami ingyenesen látogatható. Mi első alkalommal először lementünk a közeli tengerparthoz és a hátsó, tenger felőli részről közelítettük meg a várat, igazából felmásztunk egy dombon a kitaposott ösvényen át. Vannak magyarázó táblák. Ezek szerint görög teknősök is élnek a vár területén, de mi sajnos a két látogatás egyikén sem találkoztunk eggyel sem.

A várból gyönyörű kilátás nyílik a közeli citrus- és olívaültetvényekre és a szép strandokra. 

A vár környékén útközben egy hatalmas virágokat növesztő kaktuszt találtunk.

A második évben is eljöttünk ide, ekkor egy cicával együtt egy fa alatt ragadtunk egy kis időre, mert eleredt az eső.