Nagybörzsöny környékére általában kirándulások, gombászás miatt mennek az emberek. Korábban már mi is kirándultunk a környéken, de most az évente megrendezett nagy családi találkozó keretében kifejezetten Nagybörzsöny falu látnivalóinak megtekintése volt a program.
Vonattal érkeztünk Budapestről Szobra, persze késéssel, de kellemes meglepetésünkre a csatlakozó, Nagybörzsönybe felé induló busz megvárta az átszállókat a negyed órás késés ellenére.
Sajnos az időjárással nem volt szerencsénk, majdnem végig esett az eső, emiatt viszonylag kevés fénykép készült. A faluban lévő összes látnivaló kényelmes gyalogtávra van egymástól.
Először a 13. században, a falu szélén épült, fallal körülvett kis templomot (Szent István templom) néztük meg vezetéssel. A templomban ki van állítva a magyar korona másolata.
A következő megálló a Bányásztemplom volt, aminek az egyik érdekessége a kék színű cserépkályha és az oltár felett látható freskómaradvány, amiről senki sem tudja, hogy mit ábrázolt, ezért mindenki képzeletére van bízva, hogy mit lát benne.
A helyi tájházat a Bányagazda házának hívják, azonban valószínűbb, hogy egy tanáré volt. Az épületben a mindennapi használati tárgyakon túl a helyi kézművességben, például a kosárfonáshoz használt eszközök láthatók.
Az ház tiszta szobájának egyik érdekessége a falba épített gardróbszekrény, ami akkoriban egyáltalán nem volt szokványos a környéken.
A látnivalók közül az egyik legérdekesebb, talán azért, mert ilyet még nem láttunk, a vízimalom volt, amely szintén vezetéssel tekinthető meg. Érdekes volt látni a szerkezetét és a használt eszközöket. Amikor még működött a malom, az épületben lakott a molnár és családja is. Az első két kép a www.vizimalomesvendeghaz.hu holnapról származik.
A falu világszinten egyedülálló látványosságai az ún. csipke-fafaragások, amelyek olyan fafaragások, amik az aprólékos kidolgozásuk miatt csipkére emlékeztetnek. A fafaragásokról maga a készítő mester tartott egy rövid ismertetőt.
Ebédre börzsönyi lepényt ettünk a Hétszilvafás Vendégház kemencés étkezőjénél. Többféle lepény közül lehet választani és mindegyik nagyon finom.
A szállásunk és a családi díszvacsoránk a Malomkert Panzióban volt. Finom volt a vacsora és nagyon meg voltunk elégedve a szállással.
Bár a délutáni programba még belefért volna a Bárókút Állatsimogató, az eső miatt másnapra halasztottuk. Egy picit bizonytalan volt a megtalálása, mert bár nagyjából ki volt táblázva, és jó irányba indultunk el, ez nem volt egyértelmű. A simogató megtekintése egy istállóból indul és a többi résznek is tanyasi kinézete van. A lovakat, az egyik lámát, szamarat és disznót, valamint a kutyákat és egy macskát, sőt az ormányos medvét tudtuk megsimogatni, de vannak még nyulak, tengerimalacok, pele, róka, kecskék, birkák, baromfi és fácánok, kacsák, libák. Az egyik ló és az egyik láma egészen barátkozó volt.
Nagyon tetszett, hogy egy kis falu a mérete ellenére sok látnivalóval rendelkezik.
