Az utolsó esténkre, amelyet Lamiyaval tölthettünk, Susumu egy közös iszogatós vacsorázást tervezett ötünknek. Több japán ételkülönlegességgel is itt találkoztunk először (amelyek nevére persze nem emlékszünk), mint pl. a vaníliapuding kinézetű, de tojásos-halas „leves”, a pácolt, de egyébként nyers tintahal és osztriga algával. Itt kóstoltunk fehér szakét, amelyet a normál szakéhoz képest kevésbé alaposan szűrnek meg, emiatt opálos marad. A hagyományos tálalási mód, hogy a poharat csészealjra teszik és annyira túltöltik, hogy a csészealjba is kifolyik. Ez a kifolyó adag az „ajándék”.

Már korábban megbeszéltük az itt maradt két olasz sráccal, hogy szerda este Halloween-partyba megyünk. A helyre érkezve láttuk, hogy nincs tömeg, de aki ott van, az komolyan vette a jelmezbe öltözést. A részvételi szándékunktól azonban eltérített a borsos belépő (4 000 yen ~ 9 400 Ft lett volna). Egy kicsit bolyongtunk még a főutcán és találtunk egy kis aranyos, kulturált, hagyományos stílusú (tatamin alacsony asztal mellett ülős) italozóhelyet, ahol ittunk egy kör szakét.